Barcelona utcáit járva gyakran botlunk sárkányokba: a kapukon, az épületek homlokzatain díszítésként. Turistaként nem feltétlenül ismerhetjük a motívum eredetét.
A 4 macska étterem sárkánya
A városban több mint 400 sárkányt találhatunk díszítőelemként. Míg a Távol-Keleten a szerencse szimbóluma, Európában gonosz, démoni figuraként gondolnak rá, de Barcelonára korántsem az utóbbi jellemző: szinte bármelyik utcán felnézve pikkelyeket, mancsokat és agyarokat láthatunk.
Casa Lleó Morera a Passeig de Gràcián
A sárkány eredete
A 15. századi legenda szerint a Tarragona városához tartozó Montblancban volt egy sárkány, aki meg tudta mérgezni a levegőt, és képes volt a lélegzetével megölni az ellenszegülőket folyamatosan félelemben tartva a városka lakóit. A lakók, hogy lenyugtassák a vadállatot, minden nap hagyták, hogy megegyen egy embert. Egy nap, amikor a hercegnő következett az áldozatok sorában, megérkezett a felfegyverkezett Szent György, hogy megmentse a királylányt. A kardjával felnyársalta a sárkányt, megmentve ezzel nemcsak a hercegnőt, de az összes városlakót is. A sárkány véréből olyan gyönyörű virágokkal teli rózsatő nőtt ki, amelyeket még soha nem láttak. A hős leszakított egy szálat, és átnyújtotta a hercegnőnek. A szent alakja annyira népszerűvé vált, hogy 1456-ban Katalónia védőszentjévé avatták. Éppen ezért Szent György és a sárkány harcát felelevenítő ábrázolások is díszítik az épületek homlokzatát.
Szent György felnyársalja a sárkányt a Casa Amatller falán
Szent György ünnepe
Szent György eredetileg Diocletianus római császár szolgálatában állt, feladata a keresztények üldözése volt, de megtagadta az uralkodó parancsát, ezért lefejezték. Így hamar mártírként tekintettek rá, és különböző mitikus történetek kezdtek róla terjedni.
A Casa Amatller bejáratánál
A 15. században már ismert volt a rózsák ünnepe, amelyhez Szent György alakját is felhasználták. A rendezvényre párok, házastársak mentek el, és a férfiak rózsát ajándékoztak a szerelmüknek. Ez az esemény a 20. század első felében kiegészült a könyv ünnepével: a valenciai író Vicent Clavel i Andrés kezdeményezésére az 1927. október 7-én szervezett rendezvényt már nemcsak a szerelmeseknek, hanem a kultúrának, az irodalomnak is ajánlották. 1929-ben a szerzők és a kiadók már az utcára vonultak ki újdonságaikkal, hogy így is támogassák az irodalmat. Az esemény annyira népszerűvé vált, hogy megváltoztatták a dátumot: minden évben április 23-án rendezik meg, megemlékezve a két nagy író, Cervantes és Shakespeare halálának évfordulójáról, bár kutatások azóta bizonyították, hogy egyikőjük sem ezen a napon hunyt el. Az ünnepség fellendítette a katalán nyelvű könyvkiadást is. A rendezvény jelentőségét az is bizonyítja, hogy 1995-ben az UNESCO április 23-át a könyv és a szerzői jogok világnapjának nyilvánította.
Díszítés a Palau Güell egyik beltéri ajtaján
Egy hotel sárkánymotívumai a Ramblán
Barcelona sárkányai a mitológia, a történelem és a katalán kultúra jelképei. Homlokzatokról, kapualjakból, lámpákról és oszlopokról figyelnek minket, és csak arra várnak, hogy megtaláljuk őket!
Sárkány az egyik lakóházon
Források:
https://www.timeout.es/barcelona/es/que-hacer/los-dragones-de-barcelona-donde-encontrarlos
https://www.traveler.es/viajes-urbanos/articulos/barcelona-ciudad-de-mil-dragones/10386
https://www.barcelona.cat/culturapopular/es/fiestas-y-tradiciones/sant-jordi
https://www.casabatllo.es/el-dia-de-sant-jordi/
https://cnnespanol.cnn.com/2021/04/23/cervantes-shakespeare-murieron-mismo-dia-libro-orix/
Képek forrásai:
Saját képek
